Vác ismertető, turisztikai információk Vácról, váci képek, galéria | Vác.ÚtiSúgó.hu


Vác

ismertető, Váci képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

Pótszilveszter szállások

Ha lemaradtál a szilveszteri buliról vagy megismételnéd itt megteheted ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel >>
1 2 3 4


Vác

A Dunakanyar kapujaként ismert Vác Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, 32 ezer lakossal. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és a 2/A gyorsforgalmi úton, a Pest-ről 25 perc alatt érkező zónázó vonatokkal, autóbuszon vagy a Duna mellett futó kerékpárúton, biciklivel, nyáron még a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval.

Vác Magyarország egyik legszebb tájegységében, a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. A város vonzó célpont – egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. A városban megszállva, egy napi járásra Magyarország történelmi nevezetességei, látnivalói közül elérhetik Visegrádot, Esztergomot, Szentendrét és több hangulatos környékbeli kis települést is.

A városban sétálva nézze meg az építészeti emlékeket, a monumentális székesegyházat, a Kőkaput és nem utolsósorban a nemrégiben felújított színpompás barokk főteret, ami számos koncertnek s más szabadtéri rendezvénynek is színtere. Járja be a keskeny utcácskákat, és képzelje maga köré a történelem forgószínpadát, melyen talán az itt élők német, cseh, szlovák vagy itáliai ősei is szerepet játszottak.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el. A teljes történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.

A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetőkertje rajzolódik ki. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom múltját.

A Kuria (Március 15. tér 20.) a középkorban itt létező káptalanház nevét őrzi. Homlokzatát a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették. Ma az épület földszintjén a Kuria Galéria található, pincéjében Bormúzeum működik.

A Fehérek temploma (Március 15. tér 22.) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik.

A Görög templom bejárata a Március 15. tér 19. szám alatt lévő barokk épület udvaráról és a Katona Lajos utca felől egyaránt megközelíthető. Az ortodox templomot a városban letelepedett délszláv kereskedőcsaládok építették az 1790-es évek elején. A templom ma kiállító terem.

A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.

A Városháza (Március 15. tér 11.) a világi barokk legjelentősebb váci emléke. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen.

Az Irgalmas rendi kórháza (Március 15. tér 7-9.) két barokk épület egybeépítésével jött létre. Az alacsonyabb, a 7. számú eredetileg papnevelde volt, a városban 1763-ban letelepült betegápoló szerzetesek ezt kibővítve alakították ki a kórházat.

Testvérvárosok kútja néven ismerjük ma a téren felállított díszkutat. Testvérvárosaik címerei díszítik a barátság emlékhelyét. Ezért került fölé Szent János evangelista, a barátság védőszentjének szobra is.

A Siketnémák Országos Intézete (Március 15. tér 6.) két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török kiűzése után püspöki palotaként működött. 1802-ben Cházár András itt alapította meg az ország első siketnéma intézetét, és a ház azóta is ezt a célt szolgálja.

A Nagypréposti palotát (Március 15. tér 4.) a XVIII. század közepén Würth Ferenc nagyprépost építtette. Ebben a házban lakott később a mindenkori nagyprépost, a káptalan feje, a püspök tanácsadója. Az igényesen felújított épületben kapott helyet a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény.

A város főterét északról a Bécsi kapu zárta a középkorban. Az egykori kapu rekonstrukciója az eredeti romok felett a tér legutóbbi felújítása során épült meg, a rajta álló zászlók egykori magasságát jelzik. A Fegyház (Köztársaság u. 64-66.) épületét Migazzi Kristóf püspök eredetileg nemesifjak konviktusának készíttette. -tól a Ludovika Akadémia működött benne, börtönként 1855 óta üzemel.

A Hegyes torony (Liszt Ferenc sétány 12.) a középkori városfal legészakibb saroktornya. Vác egyetlen épen fennmaradt középkori építménye ma lakóépület. A neológ irányzat számára épített váci Zsinagóga az Eötvös utcában található. Alois Cacciari olasz származású helyi építőmester tervei szerint 1861-64 között készült latinos romantikus stílusban, felújítása a közelmúlt eredménye.

A Piarista templom (Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. A Szentháromság oszlop - a Piarista templommal szemben - 1750-1755 között készült.

Vác remete szobra (Kossuth tér) Kapás Sándor váci művész alkotása a harmincas évekből. A szobor a város eredetének legendájára utal.

A mai Székesegyház (Konstantin tér) már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta. A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál. A Szeminárium (Konstantin tér 1-5.) műemlék jellegű barokk épületét Migazzi püspök 1777-1783 között Meissl József bécsi építész tervei szerint építtette. Az államosítástól 1995-ig a város gimnáziumának adott otthont. Ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola működik benne.

A Püspöki palota (Migazzi tér 1.) 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. A pompásan berendezett püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók előtt is.

A Géza király tér a középkori vár területe, műemléki környezetként élvez védettséget. Ezen a téren állt az első székesegyház, melyet fogadalmához híven I. Géza király építtetett. A várbeli épületek és védművek régészeti feltárása napjainkban is folyik.

A Ferences templom és rendház (Géza király tér) a török idők ostromaiban végképp tönkrement váci vár területén épült. A rendház ma ismét a ferencesek tulajdona, de üresen áll.

A Hétkápolna (Derecske-dűlő 2.) műemlék együttese 1815 óta búcsújáróhely, melynek Mária napi főbúcsúján minden évben ezrek gyűlnek össze Szűz Mária tiszteltére. A középkorban is már csodatévőként tisztelt forrásnál álló kis templomot az 1710-es években építették.

A Gombás-patak hídja (Diadal tér) országosan egyedülálló műemlékünk, az egyetlen ma is álló barokk kőhíd hazánkban. A Vörösház (Csányi krt.52.) 1731-ben készült, több mint két évszázadon át volt a püspökség gazdasági központja, granáriuma. A Vörösház ma kereskedőházként működik.

A Kálvária (Argenti Döme tér) bástyaszerű épülete Vác kertvárosi részében található. A zarándokhely 1726-1738 között épült, remetelak és gyülekező kápolna is tartozik hozzá. A reformátusok temploma (Takács Ádám utca) Kisvácon épült 1785-ben, II. József türelmi rendeletét követően. Házak zárják közre, mert a törvénybeli megkötések miatt utcára nem nyílhatott, és tornyot is csak egy évtizeddel később építhettek hozzá.

A város bővelkedik olyan látnivalókban is, melyek nem műemlékek. Több helyi védettségű épülettel büszkélkedhetünk, és sok a megtekintésre méltó, sajátos váci épület és építmény. Ilyenek többek között az Evangélikus templom, a Dercsényi-ház, a Zenepavilon és a Duna-parti öntöttvas korlát is.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Városházi Esték (június elejétől augusztus végéig)
Váci Világi Vigalom (július vége)
Lecsófesztivál (szeptember)
Őszi Művészeti Hetek (október elejétőlnovember végéig)
Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-Főző Verseny (december vége)

VÁROSTÖRTÉNET


A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek. A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

Települések Vác közvetlen közelében

Települések Vác környékén

Váci és környéki programok


Akciós ajánlatok feltöltés alatt!

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu