Vác ismertető, turisztikai információk Vácról, váci képek, galéria | Vác.ÚtiSúgó.hu


Vác

ismertető, Váci képek, galéria



Szent Iván-éji tűzgyújtás Vonyarcvashegy

A Balaton-parton meggyújtott máglya fénye teszi titokzatossá az estét...

Park Inn by Radisson Zalakaros Resort & Spa

Karosi Kaland 5=6 éj KOMPLEX fürdőbelépővel
1 2 3 4
 

Vác

A Dunakanyar kapujaként ismert Vác Pest megye negyedik legnagyobb lélekszámmal rendelkező városa, 32 ezer lakossal. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és a 2/A gyorsforgalmi úton, a Pest-ről 25 perc alatt érkező zónázó vonatokkal, autóbuszon vagy a Duna mellett futó kerékpárúton, biciklivel, nyáron még a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval.

Vác Magyarország egyik legszebb tájegységében, a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. A város vonzó célpont – egyrészt 900 éves történelme, másrészt gazdag kulturális élete miatt. A városban megszállva, egy napi járásra Magyarország történelmi nevezetességei, látnivalói közül elérhetik Visegrádot, Esztergomot, Szentendrét és több hangulatos környékbeli kis települést is.

A városban sétálva nézze meg az építészeti emlékeket, a monumentális székesegyházat, a Kőkaput és nem utolsósorban a nemrégiben felújított színpompás barokk főteret, ami számos koncertnek s más szabadtéri rendezvénynek is színtere. Járja be a keskeny utcácskákat, és képzelje maga köré a történelem forgószínpadát, melyen talán az itt élők német, cseh, szlovák vagy itáliai ősei is szerepet játszottak.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A Március 15. tér a város főtere, ami az egymást keresztező fontosabb útvonalak találkozásánál alakult ki, itt jött létre a város kereskedelmi és közigazgatási központja. Jelenlegi formáját a 2006 nyarán befejezett átépítéssel nyerte el. A teljes történelmi belváros műemléki jelentőségű terület.

A főtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetőkertje rajzolódik ki. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom múltját.

A Kuria (Március 15. tér 20.) a középkorban itt létező káptalanház nevét őrzi. Homlokzatát a XIX. század végén eklektikus stílusban átépítették. Ma az épület földszintjén a Kuria Galéria található, pincéjében Bormúzeum működik.

A Fehérek temploma (Március 15. tér 22.) a fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik.

A Görög templom bejárata a Március 15. tér 19. szám alatt lévő barokk épület udvaráról és a Katona Lajos utca felől egyaránt megközelíthető. Az ortodox templomot a városban letelepedett délszláv kereskedőcsaládok építették az 1790-es évek elején. A templom ma kiállító terem.

A Főtér 19. számú lakóháza alatt egy hétszáz éves kőpincében látható a Memento Mori címet viselő állandó kiállítás, a váci Fehérek temploma XVIII. századi kriptatemetőjének bemutatója. A kripta valaha főként a polgárság temetkezőhelye volt, különböző életkorú, származású, társadalmi helyzetű városlakók földi maradványait őrizte.

A Városháza (Március 15. tér 11.) a világi barokk legjelentősebb váci emléke. A mai épületet az 1730-as évek közepén kezdték kialakítani, de csak Mária Terézia 1764-es látogatására készült el teljesen.

Az Irgalmas rendi kórháza (Március 15. tér 7-9.) két barokk épület egybeépítésével jött létre. Az alacsonyabb, a 7. számú eredetileg papnevelde volt, a városban 1763-ban letelepült betegápoló szerzetesek ezt kibővítve alakították ki a kórházat.

Testvérvárosok kútja néven ismerjük ma a téren felállított díszkutat. Testvérvárosaik címerei díszítik a barátság emlékhelyét. Ezért került fölé Szent János evangelista, a barátság védőszentjének szobra is.

A Siketnémák Országos Intézete (Március 15. tér 6.) két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török kiűzése után püspöki palotaként működött. 1802-ben Cházár András itt alapította meg az ország első siketnéma intézetét, és a ház azóta is ezt a célt szolgálja.

A Nagypréposti palotát (Március 15. tér 4.) a XVIII. század közepén Würth Ferenc nagyprépost építtette. Ebben a házban lakott később a mindenkori nagyprépost, a káptalan feje, a püspök tanácsadója. Az igényesen felújított épületben kapott helyet a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény.

A város főterét északról a Bécsi kapu zárta a középkorban. Az egykori kapu rekonstrukciója az eredeti romok felett a tér legutóbbi felújítása során épült meg, a rajta álló zászlók egykori magasságát jelzik. A Fegyház (Köztársaság u. 64-66.) épületét Migazzi Kristóf püspök eredetileg nemesifjak konviktusának készíttette. -tól a Ludovika Akadémia működött benne, börtönként 1855 óta üzemel.

A Hegyes torony (Liszt Ferenc sétány 12.) a középkori városfal legészakibb saroktornya. Vác egyetlen épen fennmaradt középkori építménye ma lakóépület. A neológ irányzat számára épített váci Zsinagóga az Eötvös utcában található. Alois Cacciari olasz származású helyi építőmester tervei szerint 1861-64 között készült latinos romantikus stílusban, felújítása a közelmúlt eredménye.

A Piarista templom (Szentháromság tér) alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. A templom mellett épült rendház ma piarista noviciátusnak és gimnáziumnak ad otthont. A Szentháromság oszlop - a Piarista templommal szemben - 1750-1755 között készült.

Vác remete szobra (Kossuth tér) Kapás Sándor váci művész alkotása a harmincas évekből. A szobor a város eredetének legendájára utal.

A mai Székesegyház (Konstantin tér) már az ötödik püspöki főtemplom a váci püspökség megalapítása óta. A templom alatt altemplom húzódik, mely püspökök, kanonokok és világiak temetkezési helyéül szolgál. A Szeminárium (Konstantin tér 1-5.) műemlék jellegű barokk épületét Migazzi püspök 1777-1783 között Meissl József bécsi építész tervei szerint építtette. Az államosítástól 1995-ig a város gimnáziumának adott otthont. Ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola működik benne.

A Püspöki palota (Migazzi tér 1.) 1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. A pompásan berendezett püspöki rezidencia ünnepi rendezvényeken megnyílik a látogatók előtt is.

A Géza király tér a középkori vár területe, műemléki környezetként élvez védettséget. Ezen a téren állt az első székesegyház, melyet fogadalmához híven I. Géza király építtetett. A várbeli épületek és védművek régészeti feltárása napjainkban is folyik.

A Ferences templom és rendház (Géza király tér) a török idők ostromaiban végképp tönkrement váci vár területén épült. A rendház ma ismét a ferencesek tulajdona, de üresen áll.

A Hétkápolna (Derecske-dűlő 2.) műemlék együttese 1815 óta búcsújáróhely, melynek Mária napi főbúcsúján minden évben ezrek gyűlnek össze Szűz Mária tiszteltére. A középkorban is már csodatévőként tisztelt forrásnál álló kis templomot az 1710-es években építették.

A Gombás-patak hídja (Diadal tér) országosan egyedülálló műemlékünk, az egyetlen ma is álló barokk kőhíd hazánkban. A Vörösház (Csányi krt.52.) 1731-ben készült, több mint két évszázadon át volt a püspökség gazdasági központja, granáriuma. A Vörösház ma kereskedőházként működik.

A Kálvária (Argenti Döme tér) bástyaszerű épülete Vác kertvárosi részében található. A zarándokhely 1726-1738 között épült, remetelak és gyülekező kápolna is tartozik hozzá. A reformátusok temploma (Takács Ádám utca) Kisvácon épült 1785-ben, II. József türelmi rendeletét követően. Házak zárják közre, mert a törvénybeli megkötések miatt utcára nem nyílhatott, és tornyot is csak egy évtizeddel később építhettek hozzá.

A város bővelkedik olyan látnivalókban is, melyek nem műemlékek. Több helyi védettségű épülettel büszkélkedhetünk, és sok a megtekintésre méltó, sajátos váci épület és építmény. Ilyenek többek között az Evangélikus templom, a Dercsényi-ház, a Zenepavilon és a Duna-parti öntöttvas korlát is.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Városházi Esték (június elejétől augusztus végéig)
Váci Világi Vigalom (július vége)
Lecsófesztivál (szeptember)
Őszi Művészeti Hetek (október elejétőlnovember végéig)
Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-Főző Verseny (december vége)

VÁROSTÖRTÉNET


A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.

Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.

A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek. A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.

Települések Vác közvetlen közelében

Települések Vác környékén



Váci programok



Szállások Vácon



Akciós ajánlatok feltöltés alatt!

és környékén


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu